Leírás

TERMŐHELY, TERMELŐ: Oleoestepa SCA, Estepa (Andalúzia), Spanyolország, Estepa és Puente Genil jelzett eredetű (D.O.) ültetvényeiről. Az Oleoestepa elég nagy termelő, illik is róla többet írni. Tizenhét malmuk működik a tizenhárom DOP Estepa (vagyis Estepa eredetvédelmi) körzetben, és jelenleg több mint hétmillió fáról szüretelnek 54 000 hektáron – vagyis hiába nagyok, hagyományos ültetvényekkel dolgoznak (majdnem 80% hojiblanca, van még arbequina, manzanilla és persze picual). A Sevilla és Córdoba tartományok határvidékére kiterjedő termelőszövetkezeti birtokrendszere és több ezer kisebb-nagyobb beszállítója ellenére nemcsak profi minőséget állít elő, de alapvetően fenntartható gazdálkodást folytat. Az igazság az, hogy a több mint három évtizede alapított Oleoestepa egy eléggé mennyiségorientált környezetben kezdett el máshogyan gondolkodni és termelni. Akkoriban és később is Andalúzia-szerte a legjobb megélhetést az biztosította, ha valaki jó sok és eléggé mindegy, milyen minőségű olívaolajat termelt és szolgáltatott be a felvásárlóknak. Ezek az olajok aztán összeöntve kerültek az ismert áruházi márkák palackjaiba. Az Oleoestepa a szektorban elsőként vezette be, hogy kistermelőiknek nem kilóra fizetik a bogyót, hanem minőségre, így a mennyiség nem ment a minőség rovására, épp ellenkezőleg. A leginkább méltatott andalúz szövetkezetről beszélünk – persze ez nem mindig volt így. Álvaro Olavarríától (az Oleoestepa vezetőjétől, a QvExtra! International alelnökétől) egy vacsorán hallottam még 2011-ben: ő még emlékszik, mikor koccintottak az első 1% savtartalmú tételre. Ma már 0,3 alatt mozognak… Benne vannak a QvExtra! tömörülésben, és hagyományosan nekik tulajdonítják a legnagyobb egybefüggő, tehát megszakítások nélküli biobirtokot. És szerintem évről évre jobbak. Az Oles (ahogy mi egymás között hívjuk) a legjobb példa arra, hogy lehet korrekt és megalkuvásmentes munkát végezni nagyban is (erre van még egy hasonló példa Andalúziában: Venta del Barón). Tipikus példa arra, hogyan hagyják le az olaszokat ár‑érték arányban…

FAJTA: november első felében szüretelt hojiblanca, manzanilla, arbequina, lechín. Ekkor a bogyókra azt mondják (hasonlóan a szőlőhöz): „envero”, vagyis már elkezdenek színesedni, olyan felemás állapotot kell elképzelni. Limitált kiadás, november eleji korai szüret.

SAVTARTALOM: 0,2º

ILLAT: minden elképzelhető zöld jegy mellé bejön az éretlen padlizsán, a tényleg nagyon zöld banán, a még nem egészen piros paradicsomból kinyomott lé, szerintem zsenge vadspárga, plusz olyan virágbolt, ahol kicsit több zöldet kötnek a csokorba, mint kéne.

ÍZ: bár házasítás, nagyon dominál az hojiblanca bogyóssága, háttérben maradnak a többiek, talán a lechín szurkál még egy kicsit. Egyszerre lágy, markáns, zöld, virágos, salátaleveles, simán jön a salátatorzsa kesernyéje meg a rukkola borsossága. Itt is elmondható, hogy az egyik legszebb palack olyan olajat rejt, amit ígér.

MIHEZ: karakteres ízű zöldségekhez, paradicsomsalátához, tenger gyümölcseihez, tésztákhoz, padlizsánkrémbe és más zöldségkrémekbe

CSOMAGOLÁS: Az Estepa Virgen Gourmet díszcsomagolása esetében két dologra törekedtek: egyrészt a terroir fajtáinak válogatásából megalkotni a lehető legharmonikusabb házasítást, másrészt ehhez az olajhoz a kategóriájához illő megjelenést adni. Elegáns, nemes whiskyt vagy gint idéző, dombornyomott üveg.

KISZERELÉS: 0,5 l sötétített, egyedi dombornyomott díszüveg