Aroden La Aldea de Don Gil 1 l PET. A vidéki don.

Leírás

TERMŐHELY, TERMELŐ: az Aroden úgy prezentálja magát, hogy ők nem az üzletről szólnak, ők egy család. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a felmenők a XVI. század óta foglalkoznak olívaolaj-termeléssel, meg hogy az ültetvények a Sierras de la Subbetica Természetvédelmi Területen fekszenek (D.O.P. Priego de Córdoba körzetben), illetve, hogy Luis Torrestől 10 perc alatt többet tanultam a szakmáról, mint mindenkitől 10 év alatt, szóval akkor egy nagyon elhivatott és hiperkorrekt termelő képe rajzolódik ki. Persze segíti a helyzetet, hogy a Priego de Córdoba területét körbeölelő hegyek között egészen speciális a klíma, kifejezetten zöldebb és dúsabb a vegetáció, ami a jelentősen több, és jobban eloszló csapadéknak köszönhető. A klíma, a domborzat és a talajösszetétel együttesen ad olyan jellegzetes karaktert az itteni olívaolajnak, hogy nem csodálkozhatunk a védett eredetmegjelölésen, illetve azt se felejtsük el, hogy a „falu” másik végén egy olyan termelő döcögteti malmait, amelyik évek óta sorozatban ostromolja a világbajnoki címet, ez pedig a Venta del Barón termelője. Ám a méreteiben és álmaiban is sokkal kisebb Aroden is ott mozog a bajnokok élbolyában. Itt a picualon és az hojiblancán kívül a helyi autochton, de elég hisztis és kényes fajta, a picudo a nagy szám. A legtöbb fa 700 m tengerszint feletti magasságon terem, de 1000 méteren is vannak ültetvényeik. Számos fájuk 200 évnél is idősebb. A szüret általában november végéig lezajlik, csak egészen szokatlan időjárású években csúszik át egy része decemberre. Elég gyorsak: a válogatott bogyókból a malomba kerülést követően 2 órán belül olaj lesz.

FAJTA: picudo, picual, hojiblanca. Mindennapi extra szűznek szánjuk, az árát is lent tartjuk, de tisztában vagyunk vele, hogy némelyeknek ez túl harcias tétel lesz. Ők az Oleoestepa Gran Consumóját, vagy a nagyon lágy Miolivát tudják választani.

SAVTARTALOM:  0,4º

ILLAT: Éveken keresztül megvolt az a nagyon klasszikus és nagyon tiszta andalúz karakter, de most valami teljesen másról van szó. Ne olyan tépett füves, morzsolt leveles, búzafűléhez hasonló méregzöld illatot sejtsünk, mert tök máshogy vág mellbe, de azt nagyon. Mondjuk leginkább a zöld, nyers olajbogyó uralkodik, az az illat, ami az olajmalmokban terjeng, az olajgőz, de kijön az articsóka, talán levendula, meg egy sor mediterrán fűszernövény, és mögöttük azért ott van a paradicsomszár. Eleje-vége, nagyon intenzív, és ezek után nem is marad el az ízhatás.

ÍZ: Húha, azonnal jelentkezik a nyers bogyó édeskésen krémes belépője, ez kb. fél másodperc : )  És aztán betalál a gyógynövényes kesernyésség, utána hamar a garat felső részén az ismerős csípősség. Nagyon izmos és nagyon komplex olaj, mert a kesernye és a borsosság mellett ott van egy sor virág, rügy és gyümölcs is – pl. feketeribizli levele vagy őszibarackhéj. Összességében az árához képest túl menő tétel, és ez a szüret már nem olyan házias, mint volt évekig. Hanem emberes, tömény és mindenekelőtt nagyon jó az ára.

MIHEZ: ez volna az Aroden alapolaja, bár szerintünk alapolajnak szinte túl jó. De hát miért is ne használnánk egy nagyon jó olívaolajat alapolajnak? Csak persze számolni kell a meglehetősen intenzív alapkarakterével, ami azért az ételeken is rendesen átjön.

KISZERELÉS: 1 l sötétített PET