NAGYON KÖZÉRDEKŰ! 2019-ben a GLS futárszolgálat jelentős áremelést hajt végre. Mi a termékeink árát nem szeretnénk emelni, a megemelkedett csomagküldési díjat nem építjük be a palackárba. Így a következőt választottuk: a csomagküldési díjat 25.000. forint fölötti rendelésnél tudjuk átvállalni, az az alatti rendeléseket pedig 1.500.- forintért küldjük ki. Ha tudtok, rendeljetek többen közösen. Az új díjszabás febr.11.hétfőtől lépett életbe. Megértéseteket köszönjük.

Az igazioliva állásfoglalása az E-számokról

Még mindig nagy a felhajtás az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok, az E-számok körül. Akárcsak az olívaolaj-választásnál, az igazioliva itt is a fogyasztói tudatosságot igyekszik erősíteni, ezért alaposan utánaolvastunk a témának. Tudatosaknak, aggódóknak és érdeklődőknek íme összeállításunk az olajbogyóinkban található adalékanyagokról (forrás: tudatosvasarlo.hu és e-szam.hu), és néhány vonatkozó cikk.

 

  •  E-330, citromsav (antioxidáns)

 „A citromsav veszélytelennek számít. A szervezet teljes mértékben hasznosítja.

„Az energiatermelő anyagcsere (citromsavkör) köztes termékeként a citromsav minden élő sejt összetevője. Az emberi szervezet naponta egy kilogrammot alakít át belőle. Az élelmiszeriparban ez a legelterjedtebb savanyítószer, emellett azonban számos egyéb területen is alkalmazzák: mivel képes a nehézfémek megkötésére, antioxidánsként megőrzi számos élelmiszer zsírszín-, aroma- és vitamintartalmát.”

A citromsav az ökológiai gazdálkodók szervezeteinek ajánlásai alapján bioélelmiszerekben is alkalmazható.

  •  E-300, aszkorbinsav (antioxidáns)

„Az aszkorbinsav a C-vitamin kémiai elnevezése, amelyet sok gyümölcs és zöldség, valamint a tej is bőségesen tartalmaz. Gátolja a levegő oxigénjének hatására létrejövő szabad gyökök képződését, ezért az aszkorbinsav a természetes antioxidánsok közé tartozik.

Az emberi szervezetben a C-vitamin részt vesz többek között a sejtek oxigénfelvételében és a kollagénképződésben, ami a csontok és a porcok kötőszövetének felépítéséhez szükséges. Ezen felül erősíti az immunrendszert és javítja a vas felszívódását. Az aszkorbinsav gátolja az oxigén minőségrontó hatását, így például a felszeletelt gyümölcs és zöldség barnulását is. Gyakran más antioxidánsokkal kombinálva használják. (…)

Az aszkorbinsav általánosan, mennyiségi korlátozás nélkül (quantum satis) engedélyezett az élelmiszerekben. (…)

Az aszkorbinsav veszélytelennek számít. Vízoldható, így a vizelettel kiválasztódik.

  • E-270, tejsav (savanyúságot szabályozó)

 „A tejsav az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül (…) általánosan engedélyezett. (…) A tejsav veszélytelennek számít.”

„A tejsav a természetben előforduló szerves sav. Az élő sejtek anyagcseréjében köztes termékként keletkezik. Konzerváló hatását az emberiség évszázadok óta használja a tejsavas erjesztésnél. A tejsav csökkenti az élelmiszerek savfokát és közvetlenül hat egyes, főként aerob baktériumokkal szemben. A tejsav-baktériumok ugyanakkor kiszorítják az összes többi mikroorganizmust. Lágy íze miatt a tejsavat italok, édességek és savanyúságok savanyítószereként használják; az ízeket kikerekíti, teltebbé teszi.”

A tejsav az ökológiai gazdálkodók szervezeteinek ajánlásai alapján bioélelmiszerekben is alkalmazható.

  • E-509, kálcium-klorid (szilárdítóanyag)

„A kálcium-klorid a sósav (E 507) kálciumsója. A kloridok az emberi szervezet számára létfontosságúak, többek között az idegek és az izmok működéséhez elengedhetetlenek. (…)

Az élelmiszerekben a kálcium-klorid a fehérjékkel erős kötéseket alakít ki, ami főként a sajtgyártásban játszik fontos szerepet. Ezenkívül a pektin (E 440) vagy az alginátok (E 400) zselésedési folyamata is szabályozható az E 509-cel. Mivel a kálcium-klorid a növényi sejtekben lévő pektinekkel oldhatatlan vegyületet képez, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás során szilárdítóanyagként alkalmazzák. (…) 

A kálcium-klorid az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. (…) A kálcium-klorid veszélytelennek számít.

  • E-220, kén-dioxid (antioxidáns, tartósítószer)

„A kén-dioxid színtelen, a természetben gyakran előforduló gáz.

Az élelmiszeriparban a kén-dioxidot gáz formájában vagy vízben oldva (kénessav) használják, továbbá alkalmazzák a kénessav sóit, a szulfitokat is. Mivel a kén-dioxid gátolja bizonyos, az anyagcserét segítő anyagok (enzimek) működését, hatásos a gombák, az élesztők és baktériumok ellen. Enzimblokkolással gátolja a termékek nem kívánt barnulását is.”

„A kén-dioxid (…) alkalmazása elterjedt a borkészítésben. A kénvegyületeket a hordók tisztítására is használják, így ez a borba is belekerül” — borecetet tartalmazó recepteknél éppen ezért az összetevők között szokás feltüntetni.

A legtöbb ember számára a kén-dioxid és a szulfitok veszélytelenek, mivel egy, a szervezetben megtalálható enzim gondoskodik gyors lebontásukról. Azoknál az embereknél azonban, akiknek a szervezetében kevés van ebből az enzimből, egészségügyi problémák (…) jelentkezhetnek. Asztmás betegeknél a kénvegyületek asztmás rohamokat okozhatnak (…). Néhány esetben allergiás (…) is megfigyeltek.”

A kén-dioxid felhasználható feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához.

  • E-202, kálium-szorbát (tartósítószer)

„A kálium-szorbát veszélytelennek számít. Az anyagot az emberi zsíranyagcsere teljes mértékben lebontja.”

„Élesztő- és penészgombák, valamint a baktériumok egy része ellen hatásos, csakis ép, nem romlott élelmiszer esetében. (…) Élelmiszer-higiéniai vizsgálatok az egészségre nem veszélyes anyagok közé sorolják.”

„A kálium-szorbát a szorbinsav (E 200) káliumsója. A természetben a madárberkenye (Sorbus aucuparia) gyümölcsében fordul elő. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Nincs csíraölő hatása, ezért csak higiéniailag kifogástalan termékek eltarthatóságát hosszabbítja meg.”

  • E-211, nátrium-benzoát (tartósítószer)

„Kizárólag savas vagy savanyított élelmiszerek tartósítására alkalmas. Megakadályozza a penészedést és az erjedést. (…) Fogyasztása az acetil-szalicilsavra (aszpirin) érzékeny emberek esetében veszélyes.”

„A benzoesav és a származékai allergiás vagy allergiaszerű tüneteket okozhatnak, különösen asztmában szenvedő, vagy a szalicilsavra és annak származékaira allergiás embereknél. Szalicilátok találhatók az aszpirinben (hatóanyag: acetilszalicilsav), valamint a természetben az ananászban, a narancsban, a sárgabarackban, az eperben, a grapefruitban, a málnában, a mézben, a ribizliben, a szőlőben és a citromban. A benzoesav és a benzoátok a bélben felszívódnak, és egy bizonyos fehérjealkotó segítségével a vesében kiválasztódnak.” Hosszú ideig tartó magas fogyasztás: 20 napon túl 25 mg/testsúlykilogramm.

  • E-401, nátrium-alginát (zselésítőanyag)

„A nátrium-alginát az alginsav (E 400) nátriumsója. Az alginsavhoz hasonlóan egyes barna algák sejtfalának alkotóeleme. Vízoldató, hőre és savakra azonban érzékeny. Kálciumionokkal főzés-, fagyasztás- és sütésálló gélt képez. A nátrium-alginát ezért különösen jól alkalmazható bevonóanyagként; leheletvékony filmet alkotva védi az élelmiszert a kiszáradástól, és stabilitást biztosít fagyasztáskor és felengedtetéskor. (…) Az alginátok veszélytelennek számítanak.”

A nátrium-alginát felhasználható feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához, és az egészséges csecsemők és kisgyermekek elválasztási ételeiben engedélyezett.

  • E-415, xantán (zselésítőanyag)

„A baktériumok által termelt xantán hosszú, elágazó láncú szénhidrátból áll, amely egyszerű cukrok sajátos összekapcsolódásából épül fel. Vízben, savas és bázikus közegben is jól oldódik, és a folyadékokból hatalmas duzzadó- és folyadékkötő képességének köszönhetően zselészerű masszát képes létrehozni.

(…) A xantán az élelmiszerekben általánosan engedélyezett; (…) veszélytelennek számít.”

Felhasználható feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához, és az egészséges csecsemők és kisgyermekek elválasztási ételeiben engedélyezett.”

„Más sűrítőanyagokkal ellentétben a hőmérsékletre és a pH-ra kevéssé érzékeny. (…) Az élelmiszerek színét és ízét nem változtatja meg.”

*****

Aki tovább szeretne tájékozódni:

  • Az E nem minden esetben jelent rosszat. „Ma mindenki az adalékanyagokra, és E‑számokra haragszik. Tudomásul kell vennünk, hogy szükséges rosszként együtt élünk velük. A hangsúlyt inkább arra helyezném, milyen mennyiségben fordulnak elő.” Interjú Gilingerné dr. Pankotai Máriával, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének főiskolai adjunktusával.

*****