Leírás
TERMŐHELY, TERMELŐ: Frantoio Vincenzo Romano, Bronte (Szicília), Olaszország. Az 1959-es indulású Romano olívászat (Nápoly mellett is van egy Romano, ők is voltak már kínálatban nálunk) mára már eléggé kigyúrta magát, de azért legyünk képben Szicíliával – arrafelé ugye ha nem tagja vagy annak a bizonyos érdekvédelmi szövetségnek, akkor legalábbis dolgozol nekik… De félre a tréfát. Ezen a nagyon napfényes szigeten az Etna, mint valós tűzhányó nyugati oldalán vagyunk, Bronte városa körül, a Simeto folyócska völgyében, ami kb. észak-déli irányban csorog a vulkán nyugati lábánál, hogy aztán tök keleti kanyarral végül a legendás Catania alatt torkolljon – azt hiszem -- a Ión-tengerbe. A folyóvölgyet, így a víz közelségét is leszámítva, a másik fontos tényező a vulkáni hamu által termékennyé tett talaj. A térség fajtája a két nocellara (Etna és Belice), és a sok évszázad alatt kiderült, hogy ők meg a vulkáni talaj remekül együtt tudnak működni.
FAJTA: nocellara del’Etna, nocellara del Belice és egyéb fajták kis százalékban
SAVTARTALOM: max 0,5%
ILLAT: ez a szüret érdekes narancsos illatot hozott be a nocellara közepesen vágott füves jegyei és a marokban összemorzsolt olajbogyó húsának nyersessége mellé, ezek alapján elég jól betippelhetjük az ízt.
ÍZ: a kicsit később szüretelt nocellara most kifejezetten enyhe, vajas belépővel kezd, aztán a bogyó fanyarsága fogja a nagyon kevés borsosságot beharangozni, de mindez nem zavar, mert valójában ez az a karakter, amit annyian és olyan gyakran keresnek – ez jön szembe nyaraláskor, ilyet kínál a házigazda, mindenhez passzol, mindenhol jól áll, igaz, nem is dominál, nem főszereplő, csak egy tisztességes szicíliai tétel az Etna nyugati oldalából.
MIHEZ: szuperszelíd karaktere miatt belépős olaj; kezdőnek, gyereknek, konzervatív gasztroízlésű vendégnek is adható kenyérrel mártogatni, salátára, rizsre, tésztára.
KISZERELÉS: 0,5 l sötétített üveg